Tavaly az előzetes adatok szerint közel 740 milliárd dollárt költöttek el a szervezetek az IoT-vel (Internet of Things) kapcsolatban. Ez még nem a szigorúan vett IoT eszközökre ment, hanem felölel minden olyan befektetést, ami az IoT-hez köthető: hardvert, szoftvert, szolgáltatást és az összekapcsolhatóságot biztosító megoldásokat is.

Az IoT-piac bővülését egyelőre a vállalati szegmens költései segítik. Kiugró a feldolgozóipar 178 milliárd dollárral, azaz a szegmens egymaga többet fordított IoT-val kapcsolatos beruházásokra, mint a második és harmadik legnagyobb költő: a közlekedési (szállítmányozás) ágazat 78 milliárdot, míg a közüzemi szolgáltatások szegmense 69 milliárdot fordított erre a célra.

A fogyasztói piac jelenleg elmarad a három vezető ágazattól. Mivel azonban gyorsan bővül, így az évtized végére már az IoT-piac harmadik legnagyobb szegmense lehet. 2020-ra annyiban átalakul a helyzet, hogy nem az egyes iparágak lesznek a legnagyobb szereplői ennek a piacnak, hanem azok a területek, amelyekben több iparág is érdekelt. Ezek közé sorolja a piackutató például az okosautók (connected car) vagy az okosépületek területét, melyek több iparág megoldásait is magukban foglalják.

A leggyorsabban növekvő szegmens az évtized végéig az okosotthon területe lesz. Az IDC felmérése szerint csak önmagában ez a szegmens el fogja érni 2020-ig a 63 milliárd dolláros piacnagyságot. Emellett a biztosítási ágazat, a telematika, valamint az egészségügyben a távfelügyelet lesznek azok, melyek nagy felhasználói lesznek az IoT megoldásoknak.